A beszoktat�s �s a besz�dre tan�t�s

A papag�j megszel�d�t�s�hez sok id� �s t�relem sz�ks�ges. Ha fiatal kor�ban ker�l hozz�nk, k�nnyebben kezess� tehet�. Az �reg mad�r, ha m�r �veket t�lt�tt m�shol - k�l�n�sen ha vadon befogott! -, igen nehezen fogja megszokni �j gondoz�j�t, �j k�rnyezet�t, lehet, hogy soha nem lesz kezes. A mad�rnak komoly gy�trelmet jelent elszakadni a r�gi hely�t�l, �s sokszor �vek telnek el, mire el meri venni kedvenc csemeg�j�t az �j gondoz�ja kez�b�l.

Az �jonnan v�s�rolt madarat legjobb, ha egy id�re mag�ra hagyjuk �s csak enni, inni adunk neki, de az�rt ne inger szeg�ny k�rnyezetben helyezz�k el. N�h�ny nappal k�s�bb m�r sz�lhatunk hozz�, legal�bb a nev�t mondjuk, melyet m�r el�z�leg viselt, illetve, ha nem volt neve, adjunk neki. K�t-h�rom h�t ut�n a mad�r m�r �rdekl�dik �j k�rnyezete ir�nt, �s ha ezt ism�telten elfogadja a kez�nkb�l, megk�s�relhetj�k a kalitka ajtaj�t kinyitni, botra �ltethetj�k, majd megengedj�k, hogy a kalitka tetej�n s�t�ljon. M�g ekkor se k�zel�ts�nk hozz�! Meg kell v�rni, m�g � k�zeledik hozz�nk. Ha ez bek�vetkezik, tegy�nk �gy, mintha nem venn�nk �szre, mert ilyenkor egy hirtelen mozdulatunk hetekre visszavetheti a szel�dd� v�l�s folyamat�t. ha a papag�j azt �szleli, hogy akkor sem esik semmi baja, ha k�zelebb mer�szkedik hozz�nk, b�trabb lesz, ilyenkor megk�s�relhetj�k, hogy egy ujjal (nem teljes k�zzel!) fel�je ny�lunk �s megsimogatjuk a fej�t, a has�t, l�b�t. Ha a mad�r eleve szel�d, az eml�tett folyamat gyorsabban v�gbe megy, de a fokozatokat �rdemes betartani.

Ha a papag�j kij�rhat a kalitk�b�l, el�bb-ut�bb rep�lni fog a szob�ban, ilyenkor �rdemes arra szoktatni, hogy a fej�nkre, a v�llunkra, vagy a kit�rt tenyer�nkre rep�lj�n. Sok gondot okoz, ha a mad�rban annyira megb�zunk, hogy a kienged�se el�tt elm�lasztjuk becsukni az ajt�t, ablakot! Ilyenkor csak saj�t magunkat szidhatjuk, mert a mad�r szabads�g ut�ni v�gya teljesen term�szetes jelens�g. Ha a papag�j kirep�lne, tegy�k ki j�l felt�n� helyre kalitk�j�t, volierj�t, s ha van partnere, tegy�k bele egy k�l�n kalitk�ba. Tart�zkodjunk a kalitka k�zel�ben, hogy a kell� id�ben be tudjuk csukni annak ajtaj�t; h�vjuk elrep�lt madarunkathangos sz�val, csemeg�vel. Ha el�z�leg od�ban lakott, tegy�k ki azt is. Az utols� lehet�s�g, ha valahol megl�tjuk, v�zsugarat ir�ny�tunk r�, �s megpr�b�ljuk megfogni... Ami a besz�lni tan�t�st illeti, csak olyan papag�jt�l v�rhat� a besz�lni tud�s, amelyik m�r valamennyire megszel�d�lt, hiszen am�g vad a mad�r, ink�bb csak a saj�t biztons�g�val foglalkozik, �s a f�lelem t�lti be eg�sz l�ny�t. T�bb mint sz�z azon papag�jfajok sz�ma, amelyekr�l feljegyezt�k, hogy besz�dre tan�that�. A besz�lni tanul�s egyr�szt a papag�jok kiemelked� �rtelmi szintj�nek, m�sr�szt bizonyos anat�miai saj�toss�guknak k�sz�nhet�, ugyanis boncol�s �tj�n kider�lt, hogy a papag�jok g�g�j�b�l egy kicsiny izmocska hi�nyzik, ami m�s madarakn�l - amelyek nem besz�lnek - rendelkez�sre �ll, teh�t nem plussz -. hanem minusz jelens�g a besz�lni tud�s conditio sine qua nonja! Visszat�rve a papag�jok �rtelmi szintj�re, t�bb tud�s bizony�totta, hogy az �llatok vil�g�ban a vizek leg�rtelmesebb l�nyei a delfinek, sz�razf�ld�n a csimp�nzok, m�g a leveg�ben a papag�jok.
A papag�jfajok a besz�lni tud�s verhetetlen bajnoka k�ts�gtelen�l a j�k�papag�j (Psittacus erythhacus), de nem sokban maradnak el az amazonpapag�jok, k�l�n�sen a s�rgatark�j� amazon (Amazona ochrocephala auropalliata). Az ar�k, kakaduk k�z�tt is sz�mos kit�n� besz�dk�pess�g� mad�r akad, de nem szabad elfelejteni, hogy a k�zkedvelt hull�mos papag�j (Melopsittacus undulatus) is eg�sz mondatokat is  mondhat gondoz�j�nak.
Fajon bel�l is sz�les sk�l�n mozoghat a besz�dk�szs�g. Ahogyan az emberek k�z�tt vannak zsenik, �s kifejezetten ostob�k, valamint az �tlagos k�pess�g� t�meg, �gy mindez az �llatvil�gban is megfigyelhet�. A papag�jok igazi megismer�s�hez sokszor �vek kellenek, hiszen mindegyik egy�nis�g. El kell oszlatni azt a t�vhitet is, hogy csak a h�m papag�j tan�that� meg besz�lni, mert a besz�lni tanul�s nem ivarhoz, hanem egy�nis�ghez k�t�tt. A papag�j akkor is megtanul besz�lni, ha p�rban tartjuk persze k�s�bb �s kevesebb sz�t. Lehet�leg ugyan az a szem�ly tan�tasa a papag�jt besz�lni, el�sz�r csak egyetlen sz�t tan�tsunk p�ld�ul a mad�r nev�t. Egy bizonyos sz�t naponta t�bbsz�r, alkalmank�nt 15-20-szor ism�telj�k el, k�zben legy�nk szemt�l szemben a papag�jjal. �j sz�ra csak akkor tan�tsuk, ha az el�z�t m�r biztosan tudja, �s t�bbsz�r hallotuk t�le. Az �j sz� tan�t�sakor a r�gebben elsaj�t�tott szavakat ism�telni kell, hogy ne felejtsen, �s �rdemes n�ha jutalmazni a mad�r teljes�tm�ny�t. A papag�j besz�d�t ne tekints�k puszta hangut�nz�snak, mert sokkal t�bb ann�l. Egyr�szt a megtanult sz�t, kifejez�st a megfelel� id�ben, szitu�ci�hoz k�tve k�pes alkalmazni. P�ld�ul ha egyszer megtanulta a mad�r, hogy amikor elmegy�nk hazulr�l, azt mondjuk viszontl�t�sra, egy id� ut�n � maga mondja, amikor l�tja, hogy �lt�zk�d�nk, �tra k�sz�l�nk. M�sr�szt a besz�l� papag�j eredm�nyesebben h�vja fel mag�ra gondoz�ja figyelm�t, m�g nem besz�l� t�rsa, mert �gy tal�n el�bb kap a csemeg�b�l. Azt is �szleltem, hogy n�melyik madaram nyugtalan�t� z�rejeket hallva, besz�lni kezd, tal�n ily m�don igyekszik lek�zdeni f�lelm�t.
T�bbnyire nem v�rhatjuk el a papag�jt�l, hogy idegenek el�tt produk�lja mag�t, ehhez csak a megszokott, meghitt k�rnyezet ny�jthat seg�ts�get. Hossz� id� �s tapasztalat kell ahhoz, hogy a mad�r r�j�jj�n, az idegenek nem b�ntj�k, s akkor esetleg n�ha az � jelenl�t�kben is megsz�lal...