T�rt�nete[szerkeszt�s]

Az Amerik�ban �shonos lovak kihal�sa ut�n t�bb t�zezer �vig nem volt l� f�ldr�szen. El�sz�r a spanyol Cortez 1519-es mexik�i partrasz�ll�sakor tal�lkozhattak az �slakosok lovakkal. 1541-ben a spanyol Coronado-exped�ci� is lovakkal �rkezett �s sok�ig �gy gondolt�k, hogy a muszt�ngok az � elcsatangolt lovainak lesz�rmazottai. Val�sz�n�leg a legels� muszt�ngok az 1500-as �vekben Mexik�ba hozott spanyol lovakt�l sz�rmaztak, amelyeket a telepesek tartottak. Csere �s l�lop�sok �tj�n ker�ltek indi�n k�zre. Ezen lovak k�z�l n�melyek elszabadultak �s elvadultak �s �gy gyorsan elterjedtt� v�ltak �szaknyugat-Amerik�ban. Az 1800-as �vek k�zep�t�l a feh�r telepesek elk�borolt vagy nagy sz�mban kinn tartott lovai friss�tett�k a g�n�llom�nyt. Sok farmer t�len kiterelte az �llatokat, majd azut�n ism�t befogta �ket vagy m�s muszt�ngokat, amikor a tavasz bek�sz�nt�vel ism�t sz�ks�g volt r�juk. N�h�ny farmer �gy n�velte a helyi m�nest, hogy lel�tte a domin�ns cs�d�rt �s import�lt cs�d�rrel helyettes�tette azt. Ezek a v�ltoztat�sok k�l�n�sen a sz�raz ter�leteken voltak hasznosak, ahol a m�nesek a sz�raz �vszakban elk�l�n�ltek �s belteny�szet alakulhatott ki. 1900-ra m�r k�r�lbel�l egy milli� vad muszt�ng �lt �szak-Amerik�ban. A muszt�ngok j� er�forr�snak bizonyultak, mivel befoghatt�k �s haszn�lhatt�k vagy eladhatt�k �ket (k�l�n�sen katonai c�lokra), illetve t�pl�lkoz�si c�lokb�l v�gt�k le a lovakat, k�s�bb ink�bb �llateledelnek. K�rtev�knek tekintett�k �ket, mivel elett�k a marh�k el�l a takarm�nyt. 1900-t�l a muszt�ng popul�ci� drasztikusan lecs�kkent. Napjainkban, a vadon �l� muszt�ng popul�ci� nagys�ga 40.000 �s 100.000 k�z� tehet�, melynek k�r�lbel�l feleNevad�ban �l. P�r sz�z vad muszt�ng �l m�g Albert�ban �s Brit Columbi�ban.

Megment�ik[szerkeszt�s]

A muszt�ngokat nem minden ember tekintette k�rtev�nek. Frank Hopkins lova Hidalgo is egy muszt�ng volt, aki 1890-ben megnyerte az Arab-sivatagon �t vezet� t�vlovagl�versenyt. Frank T. Hopkins, aki eredetileg cowboy volt a 19. sz�zad egyik legnagyobb l�versenyz�j�nek sz�m�tott, r�la �s h�res lov�r�l, 2004-ben filmet is k�sz�tettek Viggo Mortensen f�szerepl�s�vel.[1]

Monty Roberts napjaink egyik tal�n legismertebb l�szak�rt�je, aki, miut�n l�tta, hogy apja �s a t�bbi cowboy hogyan t�ri be a vadlovakat, kital�lt egy �j m�dszert, az �gynevezett csatlakoz�st, amellyel megk�m�li az �llatot az �t�sekt�l, k�nz�st�l �s megf�leml�t�st�l. T�bb k�nyvet �rt, melyekben a vadlovak megszel�d�t�s�vel, illetve a h�zilovak szel�d bet�r�s�vel foglalkozik. Az � szem�lye ihlette a Suttog� c�m� filmet.

Napjainkban[szerkeszt�s]

Ma, az Amerikai Egyes�lt �llamok tulajdon�ban lev� �llami f�ldeken �l� muszt�ngok v�delem alatt �llnak. Lel�ni �s megm�rgezni �ket t�rv�nybe �tk�z� cselekedetnek sz�m�t, �s s�lyos b�ntet�st von maga ut�n. Azonban, a t�voli ter�leteken a farmerek m�g mindig rend�letlen�l folytatj�k ezeket a tev�kenys�geket.

Jellemz�i[szerkeszt�s]

Az egyes egyedek k�lleme k�z�tt nagy elt�r�sek lehetnek a k�l�nb�z� genetikai hat�sok miatt. �ltal�ban a teste er�s, z�m�k, ellen�ll�, d�s s�r�nye �s faroksz�rzete van.

Hasznos�t�sa[szerkeszt�s]

F� hasznos�t�sa h�tasl�k�nt t�rt�nik. A Ter�letgazd�lkod�si Hivatal ellen�rzi a muszt�ngpopul�ci�t egy befog� program seg�ts�g�vel, fel�gyelik a h�smarh�kkal folytatott verseng�st az �lelem�rt. A legt�bb befogott lovat adopt�l�sra aj�nlj�k fel. Azonban 2005 janu�rj�ban a Kongresszus m�dos�totta ezt a programot, miszerint a "10 �ven fel�li" vagy "a legal�bb h�romszor sikertelen�l adopt�lt" befogott lovak eladhat�k m�sz�rsz�kre. Az innen sz�rmaz� l�h�st Eur�p�ba �s Jap�nba sz�ll�tj�k, ahol magas �ron adhat� el �s csemeg�nek sz�m�t.

Forr�s: Wiki