Akvaterrárium berendezése

Akvaterrárium mérete, vízmélység és száraz terület

Mérete: hossz: kifejlett teknős páncélhossza x 5, szélesség: kifejlett teknős páncélhossza x 3. Az alapterület 1/3része száraz rész legyen, 2/3 része víz. Egy vagy két kifejlett teknősnek egy 100 x 50 x 50 cm-es akváriumra van szüksége; ha többhímünk van, akkor még nagyobbra. Fiatalabbaknak elég egy kisebb akvárium, de hamar kinövik. A vízmélység a páncél szélességének másfélszerese legyen. Egy kifejlett teknőst tehetünk 35-40 cm mély vízbe is. Ha a teknős nincs mély vízhez szokva a mélységet csak fokozatosan növeljük, nehogy megfulladjon! Ha a mélység a páncél szélességénélkisebb, a teknős nem tud visszafordulni, ha véletlenül a hátára fordul és megfullad!

Berendezés

-Napozó: megvilágított száraz rész, amire sokféle megoldás létezik: égetett agyag, sima lapos kő, üveggel leválasztott száraz rész, vízszint magasságban egy beragasztott vízszintes üveglap, műanyag, parafa, kis sziget.Kell készítenünk még egy feljárót amin az állatok gond nélkül ki tudnak mászni a napozóra.

-Aljzat: nem kötelező, de a teknősök szeretik az aljzatot túrni. A kisebb kavicsok a legjobbak, ugyanis az ékszerteknősök gyakran esznek apróbb kavicsokat, ami segíti az emésztést, plusz a kavics túrásakor a teknős kiélheti az ösztöneit, és a körmét is koptatja, ezenkívül díszíthetjük még kisebb sziklákkal, folyami kavicsokkal, műnövénnyel.

-Búvóhely: ez sem létszükséglet, de sok teknős szeret néha elvonulni, stressz esetén elbújni. A víz alatti búvóhely tágas legyen, hogy a teknős ne szorulhasson be, mert akkor nem tud levegőt venni (megfulladhat)!

-Növények: csak vizinövények és nem mérgező nedvességkedvelő mocsári fajok jöhetnek szóba, ugyanis a teknősök biztosan megdézsmálják őket. Persze, ha elég sűrűn ültetünk, pár bokornak van némi esélye a túlélésre. A bambusz, a nádfélék vagy a filodendron segít a víz tisztán tartásában is, mivel a bomló anyagokat felszívják. A filodendron hajtását vízben meggyökereztetjük, és ha már léggyökereket növesztett, úgy helyezzük el, hogy a teknősök ne tudják megcsípkedni. (én ismét a műnövényt ajánlanám mivel nekem mindent be akarta zabálni a tekik -a műanyagot nem sikerült nekik )

Világítás

A teknős szereti a napot, szívesen sütkérezik. Ezért egy-két nagyobb követ is helyezzünk az akváriumába. Tavasztól őszig rendszeresen napoztassuk, a tűző napot azonban kerüljük. Télen a napot mesterséges fénnyel is pótolhatjuk. A természetes vagy mesterséges megvilágítás azért szükséges, hogy az állatok az éjjel és nappal váltakozását vagy az évszakok váltakozását érzékeljék. Az aktív időszakban a levegő vagy a víz hőmérsékletének 23-26°C-nak kell lennie a teknősök legnagyobb részénél,a téli nyugalmi időszakban alacsonyabb, 16-22°C.A legtöbb víziteknős nagyon szeret sütkérezni, ezért a lámpa nagyon fontos kelléke a berendezéseknek. A lámpa külső fűtőberendezésként is használható, hiszen nem csak a levegőt, hanem a vizet is lehet vele melegíteni. Nagyon fontos, hogy a lámpát a teknős sütkérező kövére irányítsuk, hiszen főleg ott kell melegebbnek lenni. Tanácsolják az UV-lámpa használatát is pl.: Repti glo 5.0, vagy 10.0, hiszen ez megfelelő energiát és vitaminokat biztosít a teknős számára. Ez azonban elhagyható, ha nyáron kirakjuk a teknőst a szabadba vagy az erkélyre, hogy érje a nap. De ne az égető déli napra, mert hamar napszúrást, vagy hőgutát kaphatnak!

Hőmérséklet

A meleg nagyon fontos a teknősöknek. Az egészen pici, pár cm-es ékszerteknősnek 25-28 °C-os hőmérséklet a megfelelő,mind a vízben, mind a víz feletti légtérben. Ennél melegebb vagy hidegebb már káros. A felnőtteknek jó a szobahőmérsékletű víz. A teknőst lehetőleg mély akváriumban helyezzük el, ahol nagy vízfelület és elegendő légréteg áll rendelkezésére, ugyanisa lapos kis medencében a teknős könnyen megfázhat.A vízfűtőt olyan helyre rakjuk, ahol a teknősök nem férhetnek hozzá. A teljesítménye a melegítendő víz mennyiségétől függ.A vizet hőmérővel ellenőrizzük. A pihenőrész fölé helyezzünk melegítőlámpát, ez hőt is kibocsát. De 40 wattosnál nagyobb égőt ne tegyünk bele, mert megégetheti az állatokat!

Tisztítás

Az ékszerteknős érzékeny a piszkos vízre, könnyen kaphat betegséget tőle. Mivel a víz alatt fogyasztják el táplálékukat, és oda is ürítenek, ezért a vizük gyorsan tele lesz bomlástermékekkel. Ráadásul ők csak ebből tudnak inni!Tisztításkor a teknősöket kivesszük és egy lavórba, vagy más ideiglenes helyre tesszük őket. Kivesszük az összes berendezést,majd a vizet (az egészet vagy 2/3-át) leszívatjuk egy csővel. Az üveget lemossuk, s ha kell citromlével átitatott vattával áttöröljük, majd leöblítjük. Visszahelyezzük a berendezést, és az akváriumot megtöltjük vízzel. Végül a teknősöket is visszaeresztjük megszokott helyükre.Ha nem akarunk kétnaponta vizet cserélni, érdemes egy szűrőt beszerezni. Kétfajta szűrő létezik: a belső és a külső szűrő. A belső a vízben van, és egy pici motor hajtja át a vizet a berendezésen, és az megtisztítva folyik ki. A külső szűrő az akváriumonkívül helyezkedik el, ahová egy pumpa nyomja fel a vizet. Ez áthalad a szűrőközegen és a tiszta víz egy másik csövönvisszafolyik az akvaterráriumba. A külső szűrő némileg drágább, de hatékonyabb és nem kell olyan gyakran kitisztítani, mint abelsőt. Aki szeret barkácsolni, maga is készíthet természetes szűrőt.A vízszűrő teljesítménye a vízmennyiségtől függ, és bármilyen szűrőnk legyen is, ajánlatos rendszeresen tisztítani, különben a kosztól eltömődhet. Lényeges kérdés, hogy milyen szűrőanyag van a szűrőben: képes-e kémiai (aktív szén),vagy "csak" biológiai szűrésre. Azonban bármilyen szűrőnk van, a vizet ugyanúgy rendszeresen kell cserélni - álltalában hetente. Ha olyan ételt adunk nekik, amely erősen szennyezi a vizet, például májat, akkor rögtön vizet kell cserélnünk. Ezt megspórolhatjuk, ha egy langyos vízzel töltött lavórban etetjük a teknőseinket. A vacsora után visszaengedhetjük őket a helyükre, és így az akvaterrárium tovább tiszta marad.

Forrás: www.teknosinfo.hu