A pingvinek

�ltal�nos jellemz�ik:

A pingvinek k�l�n�s testalkat� madarak. Sz�rnyukban az evez�tollak hi�nyoznak. Sz�rnyaik csak a v�zben val� evez�sre alkalmasak, de a rep�l�sre nem. Cs�r�k egyenes, oldalt �sszenyomott. L�baik n�gyujj�ak, r�videk, �s annyira h�tul vannak, hogy a madarak a sz�razon csaknem egyenesen �llnak. A v�zben eg�szen elmer�lnek, �s f�k�k m�dj�ra mozognak. R�vid farkuk �ltal�ban 32 toll�. Test�k neh�zkes, b�r�k alatt vastag zs�rr�teg van, csontjaik olajos vel�tartalm�ak. Hasuk feh�r, h�tuk fekete, amely az �lc�z�sban seg�ti �ket. A halak, melyekre vad�sznak, alulr�l a v�z felsz�n�hez hasonl�nak l�tj�k, fekete h�tuk pedig a tengerfen�k sz�n�be olvad be, �gy a felett�k �sz� ragadoz�k (pl.:leop�rdf�ka) kev�sb� l�thatj�k meg.

Tizenh�t ma �l� pingvinfaj ismeretes, amelyek legink�bb D�l-Amerika d�li r�sz�t �s a D�li-sark k�r�li tengereket lakj�k. Egyetlen toj�st raknak, kicsinyeik pelyhesek �s f�szeklak�k. Az ember r�gebben vad�szta; h�s�t, zs�rj�t �s b�r�t egyar�nt feldolgozta, s�t az �r�l�k�t, a tengerpartokon nagy mennyis�gben felhalmoz�d� a pingvinguan�t is kereskedelmi forgalomba hozt�k. A tengeriolajszennyez�sek vesz�lyesek a pingvinekre, mert a tollaikra rak�d� olajr�teg cs�kkenti a hideg v�zzel szembeni ellen�ll�sukat, �gy nehezebben �sznak le olyan m�lys�gbe, ahol megfelel� t�pl�l�kot tal�lnak.

Most az �n kedvenc pingvinfajomat jellemzem r�szletesebben:

Cs�sz�rpingvinek

Az Antarktiszon k�ltenek, akkor, amikor jav�ban tombol a t�l. Ez m�nusz 40 �C-os hideget jelent, �s 130 km/�r�s viharokat. A t�bbi pingvinfaj a t�l el�l ilyenkor �szakabbra h�z�dik. Az Antarktiszt �ri�si kiterjed�s� j�g veszi k�r�l, mivel befagy az �ce�n.

A legnagyobb ma �l� pingvinfaj. Kifejlett p�ld�nyaik 90-110 cm-es. Testt�mege 20-40 kilogramm.Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal t�pl�lkoznak. �lelm�ket a tengerb�l szerzik. T�cs�kb�l, tavakb�l isznak, vagy egyszer�en megeszik a havat. �m ez legt�bbsz�r nem fedezi v�zsz�ks�glet�ket, �gy a tengervizet kell meginniuk. Azonban a pingvinek ves�je az ember�hez hasonl�an nem k�pes arra, hogy megfelel� mennyis�g� s�t v�lasszon ki, ez�rt n�luk is kifejl�dtek azok a s�mirigyek, amelyek sok m�s tengeri mad�rn�l is megtal�lhat�k. A s�mirigyek a cs�r�kben, a szem�k felett tal�lhat�ak, melyekkel kisz�rik a tengerv�z s�mennyis�g�nek nagy r�sz�t. A s� k�s�bb a cs�r�kben elhelyezked� orrny�l�sokon ki�r�l. A pingvinek s�mirigyei nagyon hat�konyak, mert 1 liter tengerv�zb�l 3 dl �desvizet nyernek. A pingvinek emiatt takar�koskodnak a v�zzel. Amikor meleg�k van (pl.: a Gal�pagosi-pingvinnek), t�tott cs�rrel p�rologtatnak, ilyenkor vesztenek jelent�sebb v�zmennyis�get.

Ak�r 20 �vig is �lhetnek. Term�szetes ellens�geik a leop�rdf�k�k, �s elef�ntf�k�k, valamint akardsz�rny� delfin. Az emberek m�r �vtizedek �ta vad�ssz�k �ket zs�rjuk�rt, �s mivel elrep�lni nem tudnak el�l�k, k�nny� pr�d�k lehetnek.

Az ivar�retts�get 3-6 �ves korban �ri el. A toj� az udvarl�st k�vet�en egy szem toj�st rak, �s ezen a h�m kotlik, m�g a toj�k a v�zhez indulnak t�pl�l�k�rt �t a j�gmez�k�n, olyan helyre, ahol nincs befagyva az �ce�n. A cs�sz�rpingvinek az �llatvil�g legodaad�bb ap�i k�z� tartoznak.  Az ottmaradth�mek a kb. f�lkil�s toj�st a l�bukon egyens�lyozz�k az ott tal�lhat� b�rred�be burkolva, ami v�di a toj�st a jeges hideg ellen. A h�mek k�t h�napig (m�jus �s j�nius ideje alatt, ez az Antarktiszon a t�l ideje) nem vesznek magukhoz t�pl�l�kot, esetleg n�ha egy kis havat csipegetnek fel. A vastag zs�rr�tegnek kett�s szerepe van: a meleg�t�s, �s a t�pl�l�k tartal�kol�sa.

Ha nagy h�vihar tombol, a pingvinek szoros csoportba t�m�r�lnek. Fekete h�tukat a nap fel� ford�tj�k (m�r ha s�t a nap), az jobban felveszi a meleget. A csoportban sokszor t�bb ezer h�m �sszeb�jva v�dekezik a hideg ellen. A pingvinek mozg�sban vannak, cser�lgetik a sz�len �ll�kat, �gy mindig m�s ker�l a hideghez legk�zelebb, a k�r sz�l�re, �s m�s a melegbe, a sz�lt�l, hidegt�l v�dett k�zep�be. Ott a meleg a 26-35 �C-ot is el�rheti. K�t h�nap alatt a h�mek tests�lya a fel�re cs�kken. A jelent�s lesov�nyod�st csak akkor venni �szre, amikor a toj� visszat�r: l�tszik, mennyivel „karcs�bb” a h�m. A visszat�r� toj� �tveszi a toj�st, amelyb�l nemsok�ra kikel a fi�ka. Amikor �tveszik a toj�sokat, mindk�t f�lnek �gyesnek kell lennie: ha a toj�s t�l sokat kint marad a szabad leveg�n, hamar leh�l, a h�ja megreped, �s a benne l�v� fi�ka elpusztul. A h�mek a toj�s �tad�sa ut�n elindulnak a v�zhez, hogy t�pl�lkozzanak, de a leromlott �llapota miatt nem mindegyik �r oda.

Ekkorra a j�gmez� megolvad. Ez ut�n k�z�sen etetik �s vigy�znak a fi�k�kra (nyolc h�tig.) A sz�l�khangja alapj�n tal�lj�k meg a kis pingvint, ugyanis azok szorosan �sszeb�jnak, ha a sz�l�k t�vol vannak. A fi�k�k k�zben lassank�nt levedlik pihetollukat, �s a kifejlett p�ld�nyokra jellemz� v�zleperget�tollazat jelenik meg rajtuk. A fi�k�knak ekkor m�r nem kell sokat v�ndorolniuk a j�gmez�n a tengerig.

Gondolom mindenki l�tta a T�ncol� talpak c�m� mes�t. Engem teljesem elvar�zsolt a kis t�ncol� pingvin t�rt�nete, de �rdekelt, hogy a val�s�gban milyenek is a pingvinek, hogy van-e valami val�s�galapja a filmnek. H�t ennek j�rtam ut�na:

- Szerelmes duett:

A cs�sz�rpingvinekn�l val�ban minden egyednek saj�t �neke van. Ezzel a trombit�l�shoz hasonl� hanggal csalogatj�k p�rz�s idej�n a t�rsukat, �s ez teszi lehet�v�, hogy a pingvinfi�k�k a n�pes kol�ni�ban felismerj�k sz�leiket. Az �nekl�s teh�t fontos r�sze a pingvinek �let�nek.

- Halfarkas:

A halfarkasok (nagytermet� sir�lyok) n�ha val�ban p�rokat alkotva t�madnak meg cs�sz�rpingvin fi�k�kat (de csapatban nem �llnak �ssze) cs�sz�rpingvinekre nagyobb vesz�lyt jelent az �ri�s viharmad�r.

- F�kat�mad�s:

A cs�sz�rpingvinek a ragadoz�k el�l val�ban a j�gre menek�lnek. A leop�rdf�k�k roppant �gyesen �s kecsesen �sznak a v�z alatt, de a j�gen esetlen�l mozognak. A feln�tt cs�sz�rpingvineknek ez�rt nincsenek igazi ellens�geik a sz�razf�ld�n. Viszont azt sohasem tudhatj�k, hogy nem leselkedik-e r�juk a v�z alatt egy kardsz�rny� delfin vagy egy leop�rdf�ka. Ez�rt, miel�tt a v�zbe bukn�nak, f�l �r�t is k�pesek �lldog�lni a j�g sz�l�n, h�tha valamelyik t�rsuk el�bb beugrik.

- Adelie pingvinek

A h�m Adelie pingvinek az�rt t�ncolnak a p�rz�s idej�n, hogy magukhoz csalogass�k a n�st�nyeket. T�nc k�zben a h�mek f�l-le mozgatj�k a sz�rnyukat, �s billegtetik a fej�ket. A n�st�ny �gy mutatja ki �rdekl�d�s�t, hogy a h�m f�szk�hez tipeg, �s meghajol, mintha felk�rn� t�ncolni.

- Adelie pingvin �s a k�vek:

Ha az Adelie pingvinek nem tal�lnak el�g kavicsot, akkor val�ban lopnak m�s pingvinekt�l. Odalopakodnak alv� t�rsukhoz, �s elcsennek egy-egy k�vet. Ha a szuny�k�l� mad�r felriad, akkor val�s�ggal �lre megy a kavicsok�rt. Igen �m, de am�g viaskodnak, egy harmadik pingvin odasettenkedhet, �s az �sszes k�vet elviheti.

A filmen a cs�sz�rpingvineknek k�k a szeme, noha igaz�b�l fekete. A k�k viszont sokkal kifejez�bb a filmv�sznon – legal�bbis a rajzfilmk�sz�t�k szerint.

N�h�ny �rdekess�g a pingvinekr�l:

Hogyan b�rj�k a nagy hideget?

Speci�lis, t�m�tt tollruh�juk van. A tollak t�v�n�l apr� pehelytollak n�nek, amelyek �sszet�m�r�lve v�z- �s l�gmentes r�teget alkotnak. Emellett a h�szigetel�st szolg�lja vastag zs�rr�teg�k, amely a b�r�k alatt h�z�dik.

Tudnak-e rep�lni?

A pingvinek a rep�l�sk�ptelen madarak k�z� tartoznak, �s a sz�razf�ld�n is el�g �gyetlen�l mozognak. �m �szni nagyon tudnak!

Mekkora egy pingvin?

17 pingvinfajt ismer�nk. Legkisebb a kant�ros pingvin, amely alig �r az ember t�rd�ig, m�g a legnagyobb cs�sz�rpingvin az egym�teres magass�got is meghaladja.

Mi�rt ugr�lnak ki �sz�s k�zben a v�zb�l?

Az�rt, hogy jobban felgyorsuljanak. Mivel a leveg�nek kisebb az ellen�ll�sa, mint a v�znek, az ugr�l�s seg�t abban, hogy kevesebb energia felhaszn�l�s�val nagyobb sebess�get �rjenek el, nagyobb t�vols�gra jussanak.

Raknak-e f�szket, mint m�s madarak?

A pingvinek �ltal�ban hatalmas kol�ni�kban f�szkelnek. N�mely faj csup�n egy g�dr�t �s a f�ldbe, m�g m�sok kavicsb�l alak�tanak ki f�szket a toj�saik sz�m�ra. Vannak olyan fajok is, amelyek egy�ltal�n nem �p�tenek f�szket.

Mi a pingvin�voda?

Az eles�g�rt indul� sz�l�k olykor magukra hagyj�k a parton �szni m�g nem k�pes kicsinyeiket. Az apr�s�gok nagy csapatokba t�m�r�lnek, �s n�h�ny feln�tt fel�gyel r�juk.

Meddig k�pes a v�z alatt maradni?

A cs�sz�rpingvin a legm�lyebbre mer�l� mad�r. Egy leveg�v�tellel 18 percig is a v�z alatt maradhat, �s k�pes 265 m�ter m�lyre lemer�lni.

Milyen sebess�gre k�pes?

�ramvonalas test�ket uszonyszer�v� alakult sz�rnyaikkal hajtj�k el�re, l�baikkal pedig korm�nyozz�k magukat. V�z alatt a 40 km/�ra sebess�get is el�rik.

Forr�s: http://www.bajza.hu