A pingvinek

Általános jellemzőik:

A pingvinek különös testalkatú madarak. Szárnyukban az evezőtollak hiányoznak. Szárnyaik csak a vízben való evezésre alkalmasak, de a repülésre nem. Csőrük egyenes, oldalt összenyomott. Lábaik négyujjúak, rövidek, és annyira hátul vannak, hogy a madarak a szárazon csaknem egyenesen állnak. A vízben egészen elmerülnek, és fókák módjára mozognak. Rövid farkuk általában 32 tollú. Testük nehézkes, bőrük alatt vastag zsírréteg van, csontjaik olajos velőtartalmúak. Hasuk fehér, hátuk fekete, amely az álcázásban segíti őket. A halak, melyekre vadásznak, alulról a víz felszínéhez hasonlónak látják, fekete hátuk pedig a tengerfenék színébe olvad be, így a felettük úszó ragadozók (pl.:leopárdfóka) kevésbé láthatják meg.

Tizenhét ma élő pingvinfaj ismeretes, amelyek leginkább Dél-Amerika déli részét és a Déli-sark körüli tengereket lakják. Egyetlen tojást raknak, kicsinyeik pelyhesek és fészeklakók. Az ember régebben vadászta; húsát, zsírját és bőrét egyaránt feldolgozta, sőt az ürülékét, a tengerpartokon nagy mennyiségben felhalmozódó a pingvinguanót is kereskedelmi forgalomba hozták. A tengeriolajszennyezések veszélyesek a pingvinekre, mert a tollaikra rakódó olajréteg csökkenti a hideg vízzel szembeni ellenállásukat, így nehezebben úsznak le olyan mélységbe, ahol megfelelő táplálékot találnak.

Most az én kedvenc pingvinfajomat jellemzem részletesebben:

Császárpingvinek

Az Antarktiszon költenek, akkor, amikor javában tombol a tél. Ez mínusz 40 °C-os hideget jelent, és 130 km/órás viharokat. A többi pingvinfaj a tél elől ilyenkor északabbra húzódik. Az Antarktiszt óriási kiterjedésű jég veszi körül, mivel befagy az óceán.

A legnagyobb ma élő pingvinfaj. Kifejlett példányaik 90-110 cm-es. Testtömege 20-40 kilogramm.Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak. Élelmüket a tengerből szerzik. Tócsákból, tavakból isznak, vagy egyszerűen megeszik a havat. Ám ez legtöbbször nem fedezi vízszükségletüket, így a tengervizet kell meginniuk. Azonban a pingvinek veséje az emberéhez hasonlóan nem képes arra, hogy megfelelő mennyiségű sót válasszon ki, ezért náluk is kifejlődtek azok a sómirigyek, amelyek sok más tengeri madárnál is megtalálhatók. A sómirigyek a csőrükben, a szemük felett találhatóak, melyekkel kiszűrik a tengervíz sómennyiségének nagy részét. A só később a csőrükben elhelyezkedő orrnyílásokon kiürül. A pingvinek sómirigyei nagyon hatékonyak, mert 1 liter tengervízből 3 dl édesvizet nyernek. A pingvinek emiatt takarékoskodnak a vízzel. Amikor melegük van (pl.: a Galápagosi-pingvinnek), tátott csőrrel párologtatnak, ilyenkor vesztenek jelentősebb vízmennyiséget.

Akár 20 évig is élhetnek. Természetes ellenségeik a leopárdfókák, és elefántfókák, valamint akardszárnyú delfin. Az emberek már évtizedek óta vadásszák őket zsírjukért, és mivel elrepülni nem tudnak előlük, könnyű prédák lehetnek.

Az ivarérettséget 3-6 éves korban éri el. A tojó az udvarlást követően egy szem tojást rak, és ezen a hím kotlik, míg a tojók a vízhez indulnak táplálékért át a jégmezőkön, olyan helyre, ahol nincs befagyva az óceán. A császárpingvinek az állatvilág legodaadóbb apái közé tartoznak.  Az ottmaradthímek a kb. félkilós tojást a lábukon egyensúlyozzák az ott található bőrredőbe burkolva, ami védi a tojást a jeges hideg ellen. A hímek két hónapig (május és június ideje alatt, ez az Antarktiszon a tél ideje) nem vesznek magukhoz táplálékot, esetleg néha egy kis havat csipegetnek fel. A vastag zsírrétegnek kettős szerepe van: a melegítés, és a táplálék tartalékolása.

Ha nagy hóvihar tombol, a pingvinek szoros csoportba tömörülnek. Fekete hátukat a nap felé fordítják (már ha süt a nap), az jobban felveszi a meleget. A csoportban sokszor több ezer hím összebújva védekezik a hideg ellen. A pingvinek mozgásban vannak, cserélgetik a szélen állókat, így mindig más kerül a hideghez legközelebb, a kör szélére, és más a melegbe, a széltől, hidegtől védett közepébe. Ott a meleg a 26-35 °C-ot is elérheti. Két hónap alatt a hímek testsúlya a felére csökken. A jelentős lesoványodást csak akkor venni észre, amikor a tojó visszatér: látszik, mennyivel „karcsúbb” a hím. A visszatérő tojó átveszi a tojást, amelyből nemsokára kikel a fióka. Amikor átveszik a tojásokat, mindkét félnek ügyesnek kell lennie: ha a tojás túl sokat kint marad a szabad levegőn, hamar lehűl, a héja megreped, és a benne lévő fióka elpusztul. A hímek a tojás átadása után elindulnak a vízhez, hogy táplálkozzanak, de a leromlott állapota miatt nem mindegyik ér oda.

Ekkorra a jégmező megolvad. Ez után közösen etetik és vigyáznak a fiókákra (nyolc hétig.) A szülőkhangja alapján találják meg a kis pingvint, ugyanis azok szorosan összebújnak, ha a szülők távol vannak. A fiókák közben lassanként levedlik pihetollukat, és a kifejlett példányokra jellemző vízlepergetőtollazat jelenik meg rajtuk. A fiókáknak ekkor már nem kell sokat vándorolniuk a jégmezőn a tengerig.

Gondolom mindenki látta a Táncoló talpak című mesét. Engem teljesem elvarázsolt a kis táncoló pingvin története, de érdekelt, hogy a valóságban milyenek is a pingvinek, hogy van-e valami valóságalapja a filmnek. Hát ennek jártam utána:

- Szerelmes duett:

A császárpingvineknél valóban minden egyednek saját éneke van. Ezzel a trombitáláshoz hasonló hanggal csalogatják párzás idején a társukat, és ez teszi lehetővé, hogy a pingvinfiókák a népes kolóniában felismerjék szüleiket. Az éneklés tehát fontos része a pingvinek életének.

- Halfarkas:

A halfarkasok (nagytermetű sirályok) néha valóban párokat alkotva támadnak meg császárpingvin fiókákat (de csapatban nem állnak össze) császárpingvinekre nagyobb veszélyt jelent az óriás viharmadár.

- Fókatámadás:

A császárpingvinek a ragadozók elől valóban a jégre menekülnek. A leopárdfókák roppant ügyesen és kecsesen úsznak a víz alatt, de a jégen esetlenül mozognak. A felnőtt császárpingvineknek ezért nincsenek igazi ellenségeik a szárazföldön. Viszont azt sohasem tudhatják, hogy nem leselkedik-e rájuk a víz alatt egy kardszárnyú delfin vagy egy leopárdfóka. Ezért, mielőtt a vízbe buknának, fél órát is képesek álldogálni a jég szélén, hátha valamelyik társuk előbb beugrik.

- Adelie pingvinek

A hím Adelie pingvinek azért táncolnak a párzás idején, hogy magukhoz csalogassák a nőstényeket. Tánc közben a hímek föl-le mozgatják a szárnyukat, és billegtetik a fejüket. A nőstény úgy mutatja ki érdeklődését, hogy a hím fészkéhez tipeg, és meghajol, mintha felkérné táncolni.

- Adelie pingvin és a kövek:

Ha az Adelie pingvinek nem találnak elég kavicsot, akkor valóban lopnak más pingvinektől. Odalopakodnak alvó társukhoz, és elcsennek egy-egy követ. Ha a szunyókáló madár felriad, akkor valósággal ölre megy a kavicsokért. Igen ám, de amíg viaskodnak, egy harmadik pingvin odasettenkedhet, és az összes követ elviheti.

A filmen a császárpingvineknek kék a szeme, noha igazából fekete. A kék viszont sokkal kifejezőbb a filmvásznon – legalábbis a rajzfilmkészítők szerint.

Néhány érdekesség a pingvinekről:

Hogyan bírják a nagy hideget?

Speciális, tömött tollruhájuk van. A tollak tövénél apró pehelytollak nőnek, amelyek összetömörülve víz- és légmentes réteget alkotnak. Emellett a hőszigetelést szolgálja vastag zsírrétegük, amely a bőrük alatt húzódik.

Tudnak-e repülni?

A pingvinek a repülésképtelen madarak közé tartoznak, és a szárazföldön is elég ügyetlenül mozognak. Ám úszni nagyon tudnak!

Mekkora egy pingvin?

17 pingvinfajt ismerünk. Legkisebb a kantáros pingvin, amely alig ér az ember térdéig, míg a legnagyobb császárpingvin az egyméteres magasságot is meghaladja.

Miért ugrálnak ki úszás közben a vízből?

Azért, hogy jobban felgyorsuljanak. Mivel a levegőnek kisebb az ellenállása, mint a víznek, az ugrálás segít abban, hogy kevesebb energia felhasználásával nagyobb sebességet érjenek el, nagyobb távolságra jussanak.

Raknak-e fészket, mint más madarak?

A pingvinek általában hatalmas kolóniákban fészkelnek. Némely faj csupán egy gödröt ás a földbe, míg mások kavicsból alakítanak ki fészket a tojásaik számára. Vannak olyan fajok is, amelyek egyáltalán nem építenek fészket.

Mi a pingvinóvoda?

Az eleségért induló szülők olykor magukra hagyják a parton úszni még nem képes kicsinyeiket. Az apróságok nagy csapatokba tömörülnek, és néhány felnőtt felügyel rájuk.

Meddig képes a víz alatt maradni?

A császárpingvin a legmélyebbre merülő madár. Egy levegővétellel 18 percig is a víz alatt maradhat, és képes 265 méter mélyre lemerülni.

Milyen sebességre képes?

Áramvonalas testüket uszonyszerűvé alakult szárnyaikkal hajtják előre, lábaikkal pedig kormányozzák magukat. Víz alatt a 40 km/óra sebességet is elérik.

Forrás: http://www.bajza.hu