Teleltet�s

Tekn�s�k teleltet�se

Term�szetes �l�helyeiken a m�rs�kelt �g�vi h�ll� fajok a t�li id�szakot egy nyugalmi �llapotban v�szelik �t, amit hibern�ci�nak nevez�nk.Ilyenkor �letfolyamataik lelassulnak. Testh�m�rs�klet�k leh�l, l�gz�ssz�muk, sz�vver�ssz�muk lelassul, nem mozognak, nem vesznek magukhoz t�pl�l�kot.

A lak�sban, terr�riumban tartott �llatokn�l nem sz�ks�ges beiktatni a teleltet�si id�szakot - eltekintve n�h�ny ritka fajt�l - csak akkor, ha szapor�tani k�v�njuk �ket �s biztosak vagyunk abban, hogy a nyugalmi id�szakban sz�ks�gleteiknek megfelel� k�r�lm�nyeket tudunk biztos�tani sz�mukra. Ellenkez� esetben vesz�lyeket is rejt mag�ban ez  az �llapot.

A teleltet�s vesz�lyei
Fagy�si s�r�l�sek keletkezhetnek az �llaton, ha a kritikus 2 C al� esik a teleltet�si hely h�m�rs�klete, de a sz�razf�ldi tekn�s�k m�r az 5 C alatti h�m�rs�kletre is �rz�kenyek.

Nagyfok� testt�megcs�kken�s k�vetkezhet be, ha a sz�ks�gesn�l magasabb a helyis�g h�m�rs�klete, �s alacsony a p�ratartalma. Ilyenkor az alapanyagcsere folyamatok �l�nkebbek, ugyanakkor nincs t�pl�l�kfelv�tel, ez�rt a szervezet elkezdi felhaszn�lni saj�t zs�rrakt�rait. A maxim�lis testt�megcs�kken�s 6-7 % lehet.


A posthibern�ci�s anorexia (�tv�gytalans�g) �lettani jelens�g. A t�li �lomb�l �bred� h�ll�k �tv�gya csak fokozatosan t�r vissza. Ha ez az �tv�gytalans�g k�gy�k eset�ben meghaladja a 3 hetet, az m�r k�rosnak tekintend� �s aj�nlatos �llatorvos seg�ts�g�t k�rni. A h�tt�rben t�bbnyire a nem megfelel� �breszt�s, ill. a teleltet�s alatti nem megfelel� h�m�rs�klet, f�nyintenzit�s �s p�ratartalom �ll.

Ugyanez vonatkozik a tekn�s�kre is, k�l�n�sen a sz�razf�ldi fajokra. N�luk a hosszantart� �tv�gytalans�g h�tter�ben gyakran valamilyen sz�v�dm�ny �ll. T�ls�gosan alacsony v�rcukorszint, a v�r t�l magas h�gysavszintje,orr- vagy  sz�jny�lkah�rtya gyullad�s, kisz�rad�s, stb. Ezeknek az okoknak a felder�t�se �s gy�gykezel�se �llatorvos feladata.

Heveny v�rfert�z�s is kialakulhat �llatinkban, ha a sz�ks�gesn�l magasabb h�m�rs�kleten teleltet�nk. Ilyenkor az eg�szs�ges szervezetben norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt is ott �l� bakt�riumok olyan m�rt�kben elszaporodnak, hogy betegs�get okoznak. A magas h�m�rs�klet mellett hozz�j�rul a jelens�g ok�hoz az is, hogy a hibern�ci� alatt h�ll�ink immunrendszer�nek aktivit�sa is lecs�kken. Kev�sb� tud v�dekezni a bakt�riumok elszaporod�sa ellen. Ez az �llapot r�vid id� alatt az �llatok elhull�s�hoz vezethet.

Ha mindezek ellen�re kitartunk elhat�roz�sunk mellett �s teleltetni akarjuk h�ll�inket, aj�nlatos el�tte szakemberrel (�llatorvossal, teny�szt�vel) konzult�lni.

Ha a szabadban teleletetj�k h�ll�nket

Teleltethet�nk a szabadban telel�g�dr�kben, ahol �llataink elvermelik magukat. A g�dr�t nek�nk kell elk�sz�teni, mivel a mediterr�n r�gi�ban �l�  fajoknak term�szetes �l�hely�k�n nem kell olyan m�lyre �sni a fagy miatt, mint  haz�nkban. A g�d�r m�lyebb legyen a fagyhat�rn�l,�s �gyelj�nk r�,hogy ne essen v�zfoly�s �tj�ba. Friss sz�n�val,vagy szalm�val t�lts�k fel, majd okt�ber v�g�n, november elej�n, mikor az �llatok elvermelt�k magukat, p�pozzuk meg alommal a g�dr�t �s tegy�nk r� kb 10 cm vastag talajr�teget. Ezzel a m�dszerrel csak a g�r�g tekn�st teleltess�k.

Az �rz�kenyebb fajok sz�m�ra biztons�gosabb m�dszer, ha telel� helyis�gben helyezz�k el �ket. Itt k�nnyen ellen�rizhetj�k is �llatainkat id�nk�nt. Alkalmas erre egy v�z�raakna, vagy egy s�t�t, h�v�s (5-8 C, k�gy�knak 10-12 C) ,  fagymentes pince, aminek nem t�l alacsony a p�ratartalma. A h�ll�k elhelyez�se el�tt gondoskodjunk a helyis�g r�gcs�l�- �s rovarmentes�t�s�r�l!

H�ll�inket terr�riumokban vagy dobozokban, polcokon helyezz�k el, megfelel� szell�z�st biztos�t� fed�llel letakarva. Az alomanyag pen�szmentes legyen (szalma, feny�k�reg). Helyezz�nk el b�v�helyet is sz�mukra, �s mindig legyen el�tt�k iv�v�z is.

Sz�razf�ldi tekn�s

Nem mindegyik sz�razf�ldi tekn�s alszik t�li �lmot. Ez els�sorban a sz�rmaz�si hely�t�l f�gg. Amelyik tekn�s �szakabbra �l, az eg�szen biztos alszik, amelyik viszont d�len, az nem biztos. Ennek azonban az egyes fajok le�r�s�n�l jobb ut�na n�zni.
A g�r�g tekn�s p�ld�ul okt�bert�l m�rciusig alszik t�li �lmot a szabadban.Fogs�gban csak akkor fontos teleltetn�nk �ket, ha szapor�tani szeretn�nk tekn�seinket. Ha a szabadban akarjuk �tteleltetni, akkor sz�ks�g�nk van egy 1 m�ter m�ly lyukra, amelyet lefed�nk. A lyukat azonban felt�ltj�k falevelek, t�zeg �s sz�raz f�ld kever�k�vel. Ha nem a szabadban akarjuk �tteleltetni a tekn�s�nket, akkor egy 4-6�C-os pinc�re (m�s szakirodalom szerint 5-10�C-osra) van sz�ks�g�nk. Akkor egy nagy l�d�ra van sz�ks�g�nk, amelyet falevelekkel �s t�zeggel t�lt�nk meg. Nagyon fontos, hogy ne emelkedjen a h�m�rs�klet 8�C f�l�, ekkor ugyanis beindul a tekn�s anyagcser�je. Ha nem megfelel� a telel�si h�m�rs�klet, a f�nyviszonyok, akkor ink�bb egy koplal�si id�szakk�nt foghat� fel �gy, hogy a tekn�s akt�v. Ha nincs ilyen h�m�rs�klet� hely a lak�sunkban, akkor egy megfelel�en szab�lyozott h�t�szekr�ny is megteszi. Naponta egyszer-k�tszer azonban ki kell nyitni az ajtaj�t.
Egy h�ttel a teleltet�s megkezd�se el�tt a tekn�s�nket k�zmeleg v�zben megf�r�sztj�k �s nem etetj�k tov�bb. �gy ki�r�l minden olyan anyag a szervezet�b�l, amely a teleltet�s alatt sz�ks�gtelenek. Tavasszal a tekn�st ugyan �gy k�zmeleg v�zben megf�r�sztj�k �s inni adunk neki, lassan pedig elkezdj�k az etet�s�t is. A t�li �lom a legt�bb tekn�sn�l felt�tlen�l sz�ks�ges, s�t n�h�nyn�l ennek hi�nya a tekn�s hal�l�hoz is vezethet. A teleltet�s nem a kort�l f�gg! A sz�razf�ldi tekn�s�knek ugyan�gy kiskorukban mint kefejlett feln�ttkorukban sz�ks�g�k van a telel�sre.

V�zitekn�s

Sok tekn�sfajt egy�ltal�n nem szabad teleltetni, mivel term�szetes k�r�lm�nyeik k�z�tt nincsen olyan hideg id�, amely alatt hibern�l�dhatnak. Van n�h�ny olyan faj is (pl. �kszertekn�s�k), amelyek megvannak teleltet�s n�lk�l (nem l�telem�k), de k�pesek hibern�l�dni is. Ezek a fajok nagyon j�l tudnak alkalmazkodni a k�rnyezethez, �gy el�g nagy ter�leten elterjedtek. �gy p�ld�ul az �kszertekn�st csak akkor teleltess�k, ha szapor�tani akarjuk �ket. Mivel a hibern�l�d�sb�l felkelve nagyobb kedvet �reznek a szaporod�shoz, ez�rt tavasszal fogj�k lerakni a toj�saikat. Ha nem teleltetj�k �ket, akkor az �v b�rmely szak�ban lehet sz�m�tani toj�srak�sra.
Vannak olyan fajok is, amelyek ig�nylik, s�t teleltet�s n�lk�l nem tudnak hosszan �lni. Viszonylag k�nny� eld�nteni, hogy melyik tekn�st kell teleltetni, melyiket nem (vagy csak fakultat�van). Egyszer�en meg kell n�zni a t�rk�pen a term�szetes �l�helyeiket, �s ezek alapj�n k�nnyen besorolhatjuk a tekn�s�nket a telel�k, nem telel�k vagy az "is-is" oszt�lyba.

A teleltet�s l�nyeg�ben abb�l �ll, hogy az �llatokat okt�ber v�g�tol �prilis elej�ig egy s�t�t, hideg helyre tessz�k, ahol nincs nagy h�m�rs�kletingadoz�s (kb. 5 �C k�r�li hely).Fontos, hogy csak az eg�szs�ges �s a m�r 10 cm-n�l nagyobb tekn�s�ket teleltess�k. A teleltet�s a k�vetkez� l�p�sekb�l �ll:

Koplaltassuk az �llatot egy h�tig, hogy a b�ltartalmuk biztosan elt�vozzon. Tegy�k a tekn�st egy olyan akv�riumba, amelynek a v�zmagass�ga nem nagyobb, mint a tekn�s p�nc�lmagass�ga. Hogy elker�lj�k a gomb�sod�st, tegy�nk egy kev�s konyhas�t a v�zbe.Az akv�riummal egy�tt tegy�k a tekn�st egy s�t�t, hideg helyre (pl. a pinc�be), amelynek a h�m�rs�klete 4 �s 7 �C k�z�tt van. A vizet cser�lj�k le 3 hetenk�nt.Rendszeresen ellen�rizz�k, hogy az �llat m�g alszik.Ha a tekn�s fel�bred, akkor tegy�k vissza a rendes akvaterr�rium�ba, �s kezdj�k el rendszeresen etetni (el�sz�r a kedvenc�t adjuk neki). Teleltet�s ut�n fokozottan figyelj�nk a tekn�s�nkre, ugyanis ekkor szoktak p�rosodni. Ha azonban t�bb n�st�nyt is tartunk, el�fordulhat, hogy vet�lkedni fognak egym�ssal, �s kisebb-nagyobb s�r�l�seket is szerezhetnek ebb�l kifoly�lag. Minden �vben sok n�st�ny hal meg a vet�lked�s okozta s�r�l�seik miatt.

Ilyenkor k�t dolgot tehet�nk:

Rendszeresen vizsg�ljuk a tekn�seinket a p�rosod�si id�szak alatt. Ha horzsol�sn�l nagyobb s�r�l�st szenvedne az egyik n�st�ny, akkor el kell kezdeni kezelni a seb�t.Ha az egyik nost�ny tekn�s�nk t�ls�gosan agressz�v, akkor lehetos�g szerint szagt�vols�gon k�v�l k�l�n�ts�k el azt. �gy felesleges stresszt�l szabad�thatjuk meg magunkat �s tekn�seinket is.